Ma sikerült délben ébrednem, sőt csak a mobilom miatt kellett felkelnem. Anyu hívott:
-Milla, mikor gondoltad, hogy hazajössz? Háromra megyünk Zsuzsa nénihez!-úristen... ezt elfelejtettem...
-Ööö... Most ébredtem, de máris otthon vagyok... Max. félóra!
-Jó, de ne legyen több! Puszi!
-Várj! Ööö figyelj, Petivel megbeszéltük, hogy hatra átjön és elmegyünk valahova...
-Szó sem lehet róla!
-De anyaaaaaa....
-Nincs semmi de!
-Léccííííí!!!!
-Nem, ezt a múltkor is eljátszottad: jajj, hadd menjel el Petivel sétálni! Mi lett a vége? Este fél kilencre értél haza!-egyébként nem is...
-Akkor most hívjam fel Petit és mondjam le?
-Sajnálom, de muszáj lesz ezt tenned...-láttam a gonosz vigyort az arcán... brr a hideg kiráz... és lecsaptam a telefont...
Azért se megyek haza!!! Itt maradok Esztinél, aztán meg felhívom Petit, hogy ugrott a családi program és jöhet hamarabb... Na jó, ezt mégsem tehetem... Szóval inkább hazamentem, bármennyire nehezemre is esett. Útközben rácsörögtem lovagomra, hogy asszem a ma este ugrott... Elég szomcsi volt, de megígértem neki, hogy majd bepótoljuk. Erre kicsit felvidult.
Hazaértem sikeresen, bár otthon anyu lecseszett, mert "lecsaptam a telefont". Belefér. Azért mégegyszer megkérdeztem, hátha.... És csoda történt!!!
-Apáddal átbeszéltük az egészet és úgy döntöttünk, hogy most az egyszer még belefér, de fél kilencre legyél itthon!
-Köszíííííííííííííííííííííííííííííííííííí!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Megyek akkor hívom Petit.
WOW!!! Überjófejség! Peti ötödik csengésre felvette.
-Bocsi, hogy itt "hülyítelek", de anyuék közölték, hogy mégis mehetek!
-Oké, örülök neki! :) Akkor hatkor nálatok!
-Oké! Puszi, szia!
-Szia!
Háromra papírforma szerint odaértünk Zsuzsa nénihez, aki-bár nagyon kedves-ott egy kicsit végig tudom gondolni az életemet párszázszor-egyszóval halálra unom magam. Fél ötkor viszont elszabadultunk onnan és mehettem haza készülődni.
Igen, ehhez kellett több, mint egy óra, háromnegyed hatra végeztem. Peti hat után három perccel érkezett és amikor rám nézett, ezt mondta:
-Ööö, figyi, nagyon csini vagy, de szerintemöltözz át valami kicsit sportosabba.
-Hát jó, ha te mondod... Ha gondolod, addig nézheted apummal a meccset. (Barca-Levante:))
-Okés. :D
Gyorsan felszaladtam a szobámba és felkaptam egy kicsit sportosabb cuccot: farmer, kapucnis pulóver, póló, tornacsuka.
-Na ez így már alkalomhoz illőbb.:) Akkor mehetünk?
-Persze, induljunk!
A kocsijával mentünk, de ragaszkodott hozzá, hogy kössem be a szemem, emiatt nem láthattam, hogy megérkeztünk a bowlingpályára! Nagyon vicces volt az egész, mert egyikünknek sem ment ez az egész, így egy csomó duplanullát gurítottunk. Hétkor végeztünk, tehát volt még egy másfél óránk. Úgy döntöttünk, hogy ezt az időt beszélgetéssel fogjuk elütni, de mivel elég hideg volt, ezért a kocsiban feltekertük a fűtést és éppen nagyban beszélgettünk, amikor egyszer csak félbeszakított:
-Milla, te nagyon tetszel nekem.
-Ööö.. Hát te is nekem-ezt nagyon nehéz volt kimondani, majdnem elájultam
-És figyelj: öhm... esetleg járnál velem?
-Íííí.. Persze!!!!!!!!
-Akkor remélem ezt nem veszed zokon.-Azzal megcsókolt. WOW!!!!!!!!!!!
ÚÚÚÚÚRISTEN!! Az első csókom!! Valahogy így terveztem... :)
*ruhám(rokonos)*
*ruhám(randiiiii)*
